World War
Második világháborús weboldal!

I. szakasz: 1939. szeptember 1. - 1941. június 22.

Hitler Csehország szétverése után Lengyelországot szemelte ki;
Németország követelései: (1938. október):
Gdansk (Danzig) visszaadása,
Lengyel hozzájárulás a Kelet-Poroszországgal való szárazföldi összeköttetés megteremtése;
Lengyelországon átvezető autópálya és vasút,
DE! az ajánlatot visszautasították a németeket.
Nagy-Britannia és Franciaország 1939 áprilisától tárgyalások a Szovjetunióval a közös németellenes fellépés lehetőségéről - Moszkva nem nagyon foglalkozott a kérdéssel - nyáron kudarcba fulladtak a tárgyalások;
Lengyelország garancia- és szövetségi szerződést kötött Nagy-Britanniával (1939 április) és Franciaországgal (augusztus)
1939. augusztus 23.: Moszkvába érkezett Ribbentrop - megkezdődött a tárgyalás Molotovval.
1939. augusztus 24. hajnal: német - szovjet megnemtámadási szerződés aláírása: Ribbentrop és Molotov. Az egyidejűleg elfogadott titkos kiegészítő jegyzőkönyvben felosztották egymás közt Lengyelországot és a Baltikumot, s a németek elismerték a szovjetek érdekeltségét a Besszarábiában.
augusztus 26.: Hitler Lengyelországot meg akarta támadni, de két nappal előtte Franciaország bejelentette a lengyelek fegyveres támogatását, 25-én pedig Nagy-Britannia aláírta a Lengyelországgal kötött kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Hitler 25-én éjjel leállította a támadást.
szeptember 1.: a német haderő (Wehrmacht) megindította a támadást Lengyelország ellen - a világháború nyitánya
szeptember 3.: Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent Németországnak
szeptember 17.: Vörös hadsereg átlépi a lengyel határt
szeptember 17.: elesik Varsó - varsói tartomány a németeké lett, Litvániát a szovjetek kapták;
furcsa háború: az angol és francia hadüzenetet nem követték hadműveletek - 1940 áprilisáig tartott

Szovjet-finn háború:

1939 őszén a szovjet vezetés - területi igény
az elutasításra háborúval válaszolt - a finnek azonban hősiesen helytálltak
november 30.: Szovjetunió hadüzenet nélkül megtámadja Finnországot
1939. december14.: agresszió miatt kizárták Szovjetuniót a Népszövetségből
1940. február: újabb szovjet támadás - márciusban békére kényszerültek a finnek
1940. március 12.: finn kormány békekötésre kényszerül
átengedtek: 50000 km², félmillió lakosságot
áldozatok: 200000 szovjet, 25000 finn

Balti népek szovjet bekebelezése:

1939 szeptember - október: Észtország, Lettország, Litvánia fenyegetése - kölcsönös segítségnyújtási megállapodást kötöttek, így szovjetek állomásoztak az országban.
1940 július: a szovjetek lemondásra kényszerítették a balti országok kormányait, és saját bábáikat ültették helyükre.
1940 augusztus: Szovjet kötelékbe felvették a balti országokat.

Dánia és Norvégia lerohanása:

1940 április.: Németország megtámadta Dániát és Norvégiát,
júniusig folytatták a norvégok a reménytelen ellenállást; király és kormánya, valamint a kereskedelmi flotta Nagy-Britanniába menekült
1940. május 10.: Winston Churchill, náci birodalom kérlelhetetlen ellenfele alakított koalíciós kormányt - német haderő támadást indított Hollandia, a semleges Belgium és Luxemburg ellen, és gyors ütemben tört Rotterdam ellen;
német haderő bombázta a holland városokat, megsemmisítve Rotterdam belvárosát;
május 14.: Hollandia kapitulált;
május 28.: Belgium kapitulált;

Franciaországi hadjárat:

francia és brit vezérkar azt hitte, hogy minden várakozás szerint történik: Elzászt és Lotaringiát védte a Maginot-vonal, az Ardenneket pedig áttörhetetlen természeti erődnek tartották - ezét északon várták a német támadást;
északra csoportosították a brit és francia erőket - Belgium segítségére sietett;
1940. május 12.: német páncélos főerők - Erich von Manstein haditervének megfelelően - átkeltek az Ardenneken és megindult a tengerpart (Abbeville) irányába;
két tűz közé szorították a francia - brit erőket;
május 15.: Paul Reynaud francia miniszterelnök szerint a háborút elvesztették - ezt mondta Churchillnek;
május 20.: német csapatok elérik a tengerpartot - bezárult a gyűrű a brit - francia - belga csapatok között;
június 5.: német csapatok megindultak Párizs irányába;
június 14.: bevonultak a németek a francia fővárosban - francia kormány és főparancsnokság délre menekült;
június 17.: Philippe Pétain marsall lett a miniszterelnök, fegyverszünetet kért a németektől, és felszólította a francia csapatokat a harc egyoldalú beszüntetésére;
június 22.: Franciaország képviselői - Hitler kívánságára a compiegne-i erdőben visszaszállított első világháborús kocsiban - aláírták a fegyverszünetet - Észak-Franciaország német megszállás alá került
a meg nem szállt déli övezetekben Vichy székhellyel formailag független francia bábállam létesült Pétain vezetésével;
kapituláció után a francia nemzetgyűlés felhatalmazta Pétain-t új alkotmány kidolgozására - a marsall nemzeti forradalmat hirdetett, amelynek eredményeként létrejött az új francia állam.

Nagy-Britannia egyedül:

1940 júniusától a francia kapitulációtól 1941 júniusáig a Szovjetunió elleni támadásig egyedül maradt - Németországgal szemben;
politikai körökben felmerült a németekkel való kiegyezés - de Churchill világosan látta, hogy Hitlerrel csak egy legyőzhetetlennek tartott Anglia folytathat érdemi tárgyalásokat - meg kell akadályozni az esetleges német partraszállást, és meg kell őrizni a tengerek feletti uralmat;
brit tengerészet megsemmisítette a francia flotta fő erejét - nehogy német kézre kerüljön;
Hitler parancsot adott az angliai partraszállás terveinek kidolgozására;
1940. augusztus 13.: német légitámadások megindulása - károk az angol légierőben (London központját is lőtték - Churchill utasítása: Berlin bombázása - Hitler újabb parancsa: repterek helyett Londont bombázzák )
szeptember 15.: brit légierő (Royal Air Force) visszaverte a német légi támadást - 61 német gépet lőttek le, és csak 29 angol esett áldozatul - angliai csata vége;
angliai csata mérlege: veszteség: brit légierő: 493, német: 862 repülő;
szeptember 15.: Hitler meghatározatlan időre felfüggesztette az angliai partraszállást;
folytatódott 42-ig a német tengeralattjáró-háború: megbénítva a szigetország és Amerika közötti hajóforgalmat;

Háromhatalmi szerződés:

1940. szeptember 27.: Németország, Olaszország, Japán megkötötte a háromhatalmi szerződést: kötelezettséget vállaltak, hogy minden eszközzel támogatják egymást, ha bármelyiküket újabb támadás éri. Ezzel megerősödött a Berlin-Róma-Tokió-tengely, amely körül a világnak forognia kellett volna.

Mussolini vereségei - Háború Észak-Afrikában és a Balkánon:

1940. augusztus 4.: Mussolini megnyitotta az afrikai frontot;
szeptember.: támadás Egyiptom ellen;
október 28: az olaszok megtámadták Görögországot - verség;
"Marita-terv": Görögország ellen indított német villámháborús terv - 1941 tavaszára
december: brit haderő megállította az olaszokat, és kiszorította őket Líbiából;
1941 február: Hitler Afrikába küldte az Erwin Rommel parancsnokság alatt álló Afrika-hadtestet - az angol hadsereget egészen Egyiptomig szorította vissza
1941 március: németek hozzákezdtek a görögországi hadjárat előkészítéséhez, s a Balkán biztosításához - ennek érdekében Bulgáriát és Jugoszláviát csatlakoztatták a háromhatalmi szerződéshez;

Egyesült Államok 1941 előtt:

elszigetelődési politika;
1939. szeptember 5.: amerikai semlegességi nyilatkozat;
Roosevelt elnök egyre inkább elkötelezte magát Nagy-Britannia mellett;
1940 szeptember: 50 kiselejtezett torpedórombolót ad Nagy-Britanniának, cserébe különböző brit tulajdonban lévő tengerészpontok 99 éves bérlete;
1941 január.: kongresszus elé terjesztik a kölcsönbérleti törvényt (Lend and Lease Act) - Roosevelt javaslata
március.: elfogadják a törvényt, felhatalmazza a törvény az elnököt, hogy hadianyaggal támogassa azokat az országokat, amelyeket az USA biztonsága szempontjából létfontosságúnak tekint;
USA megszerezte Nagy-Britannia aranytartalékait, tengerentúli befektetéseit, korlátozzák a brit exportot, amerikai üzletemberek nyomulnak a brit piacokra;
vagyis: háború ára: Nagy-Britannia nagyhatalmi szerepének elvesztése;

A második szakasz: 1941 június 22 - 1943 február:

A tengelyhatalmak sikere és kudarca:

német haderő a keleti fronton három irányba indította támadását: északon (parancsnok: von Lebb) a Baltikum és Leningrád elfoglalás volt a cél, középen (parancsnok: von Bock) Minszk, Szmolenszk és Moszkva, délen pedig Kijev és a Fekete-tenger északi partvidéke (parancsnok: von Runstedt) - Barbarossa-terv;
első csapások hatás: megsemmisült a határ közelében lévő szovjet egységek
1941. június középre: a német erők 300-600 kilométerre nyomultak előre
1941. június 22: Németország megtámadta a Szovjetuniót - csatlakozik a támadáshoz Olaszország, Finnország, Szlovákia, majd később Magyarország is
szeptember: elérik Leningrádot;
október: elérik Moszkva elővárosait;
november 7.: a Vörös téren Sztálin részvételével megtartották a szokásos díszszemlét, ahonnan a csapatok egyenesen a város szélén húzódó frontra vonultak;
Georgij Zsukov által irányított védelmen megtört a német támadás - visszavonultak 100-150 kilométert;
Churchill azonnal együttműködést ajánlott Szovjetuniónak
1941. július 12.: Moszkvában aláírják a kölcsönös segítségnyújtási szerződést;
Szovjetunió 4500 harckocsit, 3000 repülőt, gépkocsikat és híradós eszközöket kapott szövetségeseitől 42-ben;

Atlanti Charta:

1941 augusztus 14.: Roosevelt és Churchill közös szándéknyilatkozatot tett a háború utáni béke alapelveiről - egy Új-Foundlandnál horgonyzó amerikai cirkálón;
tartalma: nem fogadják el a területi változtatásokat, kivéve, ha a lakosság önrendelkezése igazolja; a népek szabadon választhatják meg alkotmányukat és kormányukat; biztosítják a kereskedelem és a tengeri közlekedés szabadságát;
elhatározták, hogy a világháború után egy általános biztonsági békerendszert teremtenek meg, s kiépítéséig lefegyverezik az agresszor nemzeteket.

Japán támadás - amerikai hadba lépése:

1941 október: Tozsó Hideki hadügyminiszter került a Japán miniszterelnöki székbe;
december 7.: japán légierő támadást intézett Pearl Harbor ellen, s megsemmisítette az USA legfontosabb csendes-óceáni támaszpontját - parancsnok: Jomamoto tengernagy;
Pearl Harbor után Japán diadalmas száz napja következett
két irányba indított offenzívát: Fülöp-szigetek, Holland-India (Indonézia);
1942. február 27-28.: Jáva sziget melletti csata: megsemmisíti az amerikai-brit-holland hajóhadat;
március 8.: elfoglalja Batáviát;
december 25.: beveszik Hongkongot;
1942. február 15.: elesik Szingapúr, a Kelet Gibraltárja;
önként behódol Thaiföld; április vége: elfoglalják Burmát
elfoglalta az USA, Hollandia, Franciaország gyarmatait, egészen Indiáig és Ausztráliáig tört előre;
1942 június: támadás a Midway-szigetek ellen - súlyos verség - USA elsüllyesztette mind a 4 japán anyahajót, elestek a legtapasztaltabb japán pilóták is - parancsnok: Nimitz tengernagy;

A szövetségesek afrikai sikerei:

1942 nyarán a németek El-Alameinig szorították vissza a brit - afrikai erőket, majd augusztus végén kísérletet tettek a Nílus elérésre;
október 23 - november 4.: el-alameini csata: Bernard L. Montgomery brit csapatai felőrölték a tengelyhatalom erőit - Rommel a tunéziai határig visszavonult;
november 8.: Dwight Eisenhower amerikai tábornok parancsnoksága alatt brit és amerikai katonák szálltak partra Marokkóban;

A harmadik szakasz: 1942 november - 1943 vége:

Sztálingrádi csata és Leningrád blokádjának áttörése:

1942 tavaszán a Vörös Hadsereg három offenzíváját (leningrádi, harkovi, krími) is visszaverték, a németek június végén indították mg támadásukat;
Hitler célja: kaukázusi, a bakui olajmezők és a kubáni gabonaföldek megszerzése;
német csapatok két hónap alatt a Kaukázusig, illetve a Volgáig nyomultak, de Sztálingárdot nem sikerült teljesen bevenni, Bakut meg megközelíteni;
1942 augusztus: Sztálingrád elleni német támadás heves ellenállásba ütközött - németek elfoglalták ugyan a város legnagyobb részét és kijutottak a Volgához, de többre nem futotta erejükből;
november 19.:szovjet hadsereg támadást indított a sztálingrádi katlanba zárt seregek ellen - németek nem tudtak kitörni a gyűrűből;
1943. január 31.: Paulus (tábornagy) megadta magát;
február 2.: utolsó német csapatok is követték Paulus példáját, (91000 németből valaha csak 6000 tért haza),
1943 július: németek nagy erejű páncélostámadást indítottak a kurszki kiszögellésnél, hogy bekerítsék az oda összpontosított szovjet erőket - több, mint 6000 páncélos csapott össze;

Fordulat a keleti fronton:

1943. július 5 - 12..döntő ütközet Kurszknál - történelem legnagyobb tankcsatája (1973-ig)- közel 6000 tank csapott össze - a németek először szenvedtek nyílt harctéren vereséget;
Wehrmacht elvesztett: 500000 katona, 3000 löveg, 1500 harckocsi, 3700 repülő;

Szövetségesek olaszországi partraszállása:

1943. július 10.: tartott még a kurszki csata, amikor a brit és amerikai erők partra szálltak Szicíliában,
1943. július 25.: Fasiszta Nagytanács szembe fordult Mussolinival - király, III. Viktor Emmanuel lemondatta és letartóztatta a miniszterelnököt, feloszlatta a fasiszta pártot;
Szicília elfoglalása után a szövetségesek megkezdték csapataik és deszant járműveik visszavonását Angliába;
szeptember eleje: Badoglio titokban fegyverszüneti szerződést írt alá, amely feltétlen fegyverletételt írt elő - néhány nappal később a szövetségesek dobra verték a fegyverszünetet
Rómában teljes volt a káosz a parancs nélkül maradt olasz csapatokat a németek lefegyverezték, Badoglio és a király elmenekült;
Salermónál, Kesselring tábornagy Wehmacht-csapatainak erős ellenállásába ütközött;
Otto Skorzeny SS-ezredes kommandó akcióval kiszabadította az internált Mussolinit
szeptember 15.: Mussolini kikiáltotta Salóban bábállamát, az Olasz Szociális Köztársaságot;

Teherán:

1943 végén már a szövetségesek kezén volt Észak-Afrika, Dél-Olaszország, a szovjet haderő pedig kétezer kilométer szélességű frontján 300-600 kilométert nyomult előre, visszafoglalva Kijevet, a Donyec-medencét és az Észak-Kaukázust;
1943 vége: Churchill, Roosevelt és Sztálin Teheránban találkozott;
legfontosabb kérdés a szovjetek által régen szorgalmazott második front megnyitása volt. Churchill továbbra is a Balkánt javasolta, de Roosevelt határozott állásfoglalása következtében Észak-Franciaországot jelölték ki a partraszállás színhelyévé - 1944 májusára tűzték ki - Overlord fedőnevű hadművelet;

Ázsiai és csendes-óceáni háború 1943-ban:

Nimitz admirális erői visszafoglalták a Gilbert-szigeteket és északon az Aleut-szigeteket;
MacArthur tábornok vezetésével megkezdték Új-Guinea és a környező szigetvilág felszabadítását;
békaugrás-stratégia: kikerülte a megerősített japán helyeket, amelyek lassan utánpótlás nélkül elsorvadtak - 43-ban sorra elestek;
Mountbatten parancsnoksága alatt álló szövetséges erők feladata volt; hogy megakadályozzák a japánok India elleni támadását.

A negyedik szakasz: 1943 vége - 1945. május 5.:

Ellenállási mozgalmak:

németek által elfoglalt országokban kibontakozott az ellenállás, a partizánmozgalom;
Szovjetunió: szovjet területek nemzetiségi lakossága, de az oroszok közül is sokan kezdetben rokonszenvvel, sőt felszabadítóként fogadták a németeket, akiknek kegyetlenkedése gyorsan eloszlatta a kezdeti reményeket;
felülkerekedett a szülőföld szeretete, a lakóhely védelmének parancsa,
szovjet területen harcoló partizánok száma 1942 végére elérte az 1 milliót;
orosz és ukrán katonai alakulatok is harcoltak a németek oldalán;
Lengyelország: Lengyelország felosztása után általános ellenállás kezdődött;
legfontosabb erő: emigráns kormány által irányított Honi Hadsereg - összefogta a különböző partizáncsoportokat- Grot-Rowecki tábornok a vezető;
a Honi Szövetséget (Armia Krajowa) a londoni emigráns kormány kezdeményezésére szervezték meg 1942 februárjában;
szovjetek és az őket kiszolgáló lengyel kommunisták megszervezték a Népi Gárdát - többszöri harc a Honi Hadsereggel;
1943. április 19 - május 16.: a varsói gettó fegyveres felkelői hősies, de reménytelen harcot vívtak;
sok ezer lengyel katona menekült el az ország területéről, és folytatta a harcot a németek ellen Észak-Afrikában (Tobruk), Norvégiában (Narvik), Olaszországban (Monte Cassino) és Franciaországban;
Jugoszlávia: az ország lerohanása pillanatában (1941 április) kibontakozott a partizánmozgalom
Partizánmozgalommal szembe találta magát a Délvidékre bevonuló magyar katonaság;
1942 január: újvidéki razzia - magyar fegyveresek több mint 3000 partizángyanús egyént öltek meg;
kezdetben a Josip Broz Tito vezette kommunista partizánok együtt harcoltak Draza Mihajlovics vezette csetnik alakulatokkal;
1943 november: Tito megalakította az ideiglenes kormányként tevékenykedő Nemzeti Felszabadító Bizottságot;
Franciaország: a külföldre kényszerített De Gaulle tábornok vált a lassan kibontakozó ellenállás vezetőjévé;
1942 vége: Dél-Franciaország német megszállása - Pétain-kormány touloni flottája, elsüllyesztette magát, nehogy német kézre kerüljenek;
1944.: Algírban ideiglenes kormányt alakított De Gaulle;
1944 nyara: 200000 francia harcolt a németek ellen;

A mozgalmakat a németeknek sehol sem sikerült felszámolniuk, bár mindenütt a legbrutálisabb eszközökkel próbálták meg letörni ezeket - mindig az ártatlan polgárokon torolták meg ezeket - Éjszaka és köd-parancs: túszokat szedni és agyonlőni őket.

A szövetségesek győzelme

Előrenyomulás keleten:

1944 eleje: a szovjet hadsereg kiszorította Leningrád térségéből a németeket - vége a 900 napos ostromnak - 1 millióan haltak éhen;
olasz fronton is sikereket értek el a szövetségesek - május: áttörték a német közép-olaszországi védelmi vonalat;
1944 június 4.: bevonultak a szövetségesek Rómába;
1944 július: Vörös Hadsereg visszafoglalta Belorussziát és a hónap végére Varsó alá ért;
1944. augusztus 1.: lengyel Honi Hadsereg kirobbantotta a varsói felkelést - szükség lett volna a szovjet segítségre, bár ők mindvégig tétlenek maradtak;
október 2.. felkelők lerakták a fegyvert - a nácik Varsó lerombolásával bosszút álltak;

Partraszállás nyugaton:

a nyugati partraszállás előkészítése a teheráni döntés után egyre erőteljesebbé vált;
1943 december: Eisenhower tábornokot nevezték ki a partraszállás főparancsnokának; fő feladata: németek megtévesztése, ezért nemcsak a balkáni partraszállást híresztelték, de elhitették azt is, hogy Észak-Franciaországban a Csatorna legkeskenyebb pontján, Calais környékén fognak partra szállni, holott a valóságos célpont a jóval nyugatabbra lévő Normandia volt;
partraszállás előtti napokban vihar tombolt a térségben;
1944. június 6. (D-nap): megkezdődött a második világháború egyik legnagyobb hadművelete, amelyben több mint 200000 ember vett részt - több ezer repülő támadta a német part menti állásokat és 5000 hajó szállította át a Csatornán a katonákat;
estére 150000 katonát tettek partra a szövetségesek, akiknek nagy veszteségek árán sikerült hídfőket létesíteniük - 11 nap alatt közel félmillió szövetséges katona és 90 ezer jármű ért partot Normandiában;
a váratlan partraszállás sikere, azaz a nyugati front megnyitása reménytelenné tette a német helyzetet;
a nyugati front német főparancsnoka, Gerd Rundstedt tábornagy Berlin érdeklődésére azt mondta: "Békét kell kötni, hülyék, mi mást lehetne tenni?", erre Hitler leváltotta;

Az elkerülhetetlen vereség:

a szerveződő német katonai és polgári ellenállás számára egyértelművé vált, hogy Hitlert el kell távolítani a hatalomból - merénylettel lehetséges
1944. július 20.: Claus Stauffenberg bombát helyezett el Hitler dolgozószobájába - túlélte;
szövetségesek augusztus közepén Párizs felé közeledtek;
augusztus 20.: szovjet csapatok áttörték a német-román frontos - beléptek Romániába;
augusztus 23.: Romániában megbukott Antonescu fasiszta rendszere, az új kormány fegyverszünetet kért;
augusztus 25.: bevonult Párizsba a szövetségesek oldalán a francia hadsereg ;
augusztus 30.: De Gaulle, mint az ideiglenes kormány elnöke átvette a hatalmat;
szeptember 4.: szövetségesek elfoglalták Antwerpen kikötőjét - Hitler terve a visszafoglalásra;

Csodafegyver-propaganda:

a német hadsereg és polgári lakosság morális erejének fenntartásában volt fontos szerepe;
németeknek valóban volt addig ismeretlen fegyvere;
1944 júniusától több ezer V-1 típusú szárnyasbombát indítottak el London, majd Antwerpen ellen;
V-2-es bomba még hatékonyabb és "lelőhetetlen" volt;

A szövetséges hadvezetés stratégiájának fontos részét jelentették az állandó és 1944-ben mind intenzívebb bombatámadások Németország ellen. Sőt elsősorban az angol bombázóparancsnokság vezetői úgy vélekedtek, hogy a légitámadások térdre lehet kényszeríteni Németországot. A bombázások valóban súlyos károkat okoztak, de a német gazdaságot végső soron az tette tönkre, hogy két oldalról támadó seregek sora elfoglalták a gazdaságilag értékes területeket, megsemmisítették a Birodalom érrendszerét.

Japán vereség - német kudarc:

1944 nyara: USA hadereje a Mariana-szigeteknél súlyos csapást mért a japánokra - megsemmisítve 130 repülőt és 3 repülő anyahajót;
1944 végére az USA kiszorította a japánokat a csendes-óceáni szigetekről;
a csendes-óceáni hadszínteret az amerikaiak kettéosztották: Chester D. Nimitz tengernagy (középső rész), Dougles MacArthur (dél);

Jaltai konferencia:

Helyszín: Krím félsziget; Jalta;
Időpont: 1945. február 4-12.;
Résztvevők: Churchill, Roosevelt, Sztálin
Eredmény: megegyeztek: az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) alapvető elveiben, Szovjetunió részvétele a Japán elleni háborúban. Az európai rendezés közös alapelveit fogalmazták meg, "Nyilatkozat a felszabadított Európáról" című deklarációban, amely az Atlanti Charta elveire épül;

lengyel határ kérdése: Lengyelország jelentős területeket kap északon és nyugaton, míg a keleti határai lényegében a Curzon-vonalat követik - a lengyel ideiglenes kormányt újra kell szervezni.

Nem Jalta okozta tehát Európa kettészakadását, hanem a további politikai fejlemények, amelyek során a jaltai döntések jórészét figyelmen kívül hagyták.

1945. június 26.: ENSZ alapokmányok aláírása;

Az európai háború vége:

1945 január: szovjet csapatok benyomultak Kelet-Poroszországba - erőszakosság, rablás;
1945 február: a szövetségesek offenzívát indítottak a nyugati fronton, hogy megsemmisítsék a német erőket a Rajnától nyugatra;
március 5.: elfoglalták Kölnt;
március 7.: amerikai csapatok a Remagen városnál átkeltek a hídon - Eisenhower nem a főváros elfoglalását, hanem a német haderő felszámolását tartotta elsőrendű hadicélnak - kelet-délkelet felé fordultak a csapatok;
április 15.: az amerikaiak elérték az Elbát - Torgau városánál találkoztak a szovjet csapatokkal - Németország területét az antifasiszta koalíció haderői kettévágták;
április: Olaszországban az angol-amerikai hadseregeknek sikerült végre kijutniuk a Gót-vonal mögé, a Po síkságon gyorsan haladtak előre és elfoglalták Észak-Olaszországot;
az olasz Nemzeti Bizottság Mussolinit halálra ítélte;
április 16.: két és fél millió katonával, és hatezer tankkal és hétezer repülővel megkezdődött a szovjet hadsereg Berlin elleni támadása;
április 28.: kivégezték Mussolinit barátnőjével és több fasiszta vezetővel együtt;
április 30.: Hitler feleségével, Eva Braunnal, akit az előző nap vett el öngyilkosságot követett el a birodalmi kancellária bunkerjében;
május 2.: Olaszországban véget ért a háború a német csapatok fegyverletételével; a berlini helyőrség letette a fegyvert - a Birodalmi Gyűlés épületére kitették a szovjet zászlót;
május 7.: Reimsben a három szövetséges főparancsnokság képviselői aláírták a német véderő feltétel nélküli megadásáról szóló okmányt - német fél is ellenjegyezte;
május 8-9 éjjel: a felek ratifikálták a berlini szovjet hadiszálláson a fegyverszünetet.

Potsdami csúcs:

Helyszín: németországi Potsdam;
Időpont: 1945. július 17 - augusztus 2.;
Résztvevők: Clement Attle (az angliai választásokon győztes munkáspárt vezetője, miniszterelnöke) Harry S. Truman (USA, az április 12-én elhunyt Roosevelt utóda), Sztálin (Szovjetunió);
Fedőnév: Terminál, azaz végállomás nevű értekezlet;
Döntések:

gondoskodni kell, arról, hogy Németország soha ne fenyegessen többé a világbékét;
nácizmust fel kell számolni;
háborús bűnösöket meg kell büntetni;
meghatározták a négy megszállási zónát: Szovjetunió: Németország keleti és középső, Nagy-Britannia az északnyugati, Franciaország a délnyugati és az USA a déli területen kapott övezetet;
Berlint is négy zónára osztották fel;
Nagyhatalmak létre hozták a Külügyminiszterek Tanácsát - feladata: készítse elő Olaszország és a csatlós államok békeszerződését.

Japán kapitulálása:

- 1945 július 26.: Japánnal hadba álló nagyhatalmak Potsdamból felszólították a japán kormányt a fegyverletételre - ekkor már a vezetők (angol, amerikai) tudták, hogy sikeres volt az atombomba próbarobbantása;

japán kormány visszautasította a potsdami felszólítást;
1945. augusztus 6.: egy amerikai B-29-es repülőerőd tagja, Enola Gay nevű gép atombombát dobott Hiroshima japán városra, amely teljesen elpusztult, és mintegy 100000 ember azonnal meghalt;
augusztus 9.: Nagaszakit érte atombomba-támadás - 35000 áldozat;
augusztus 9.: előzetes hadüzenet után, a Szovjetunió megtámadta a mandzsúriai japán hadsereget, amely nem tudott jelentős ellenállás kifejteni;
Hirohito császár döntött, határozott állásfoglalásával a fegyverszünet mellett;
1945. augusztus 14.: a japán csapatok beszüntették a harcot;
szeptember 2.: a tokiói öbölben horgonyzó Missouri csatahajó fedélzetén a szövetséges hatalmak és Japán képviselő aláírták a Japán megadását rögzítő okmányt.

Hadszíntér mindenütt:

II. világháborúban 61 ország vett részt, a föld lakosságának 80%-a, és 52 millió embert vesztette életét;
Katonák és a polgári lakosság halálozási aránya csaknem 50-50%, első világháborúval szemben (75:1);
mindebben szerepet játszott, hogy a diktátorok át akarták rajzolni az uralmuk alá kényszerített területek nemzetiségi térképét;
"felsőbbrendű német faj" számár kialakítandó élettér a közép- és kelet-európai és egyéb alsóbbrendű népek rabszolgává minősítése árán lett volna megvalósítható;
a nácik a zsidó "fajt" első számú ellenségüknek tekintették, s elpusztították az uralmuk alá került Európában élt zsidóság kétharmadát, közel 6 millió embert;
Auschwitz, Buchenwald, Dachau, s a többi munka- és haláltábor örök emlékeztetői az emberi gonoszság és kegyetlenség tobzódásának;
legendássá vált a japán hadifoglyokkal szembeni embertelenség;
Sztálin pedig a németekkel való együttműködés címén egész népeket hurcoltak Szibériába, ahol százezrek pusztultak el közülük;

Magyarország hadba lépése és a nyilas uralom

1941-ig:

1939 május 5.: második zsidótörvény elfogadása - országgyűlés elfogadta a "zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról" szóló törvénycikkeket - új, faji törvény alapján zsidónak minősült vallásától függetlenül mindenki, akinek legalább egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó vallású volt.
1939. május 28-29.: Országgyűlési választások: kormánypárt 70%-os támogatottsága;
Teleki visszautasítja a Lengyelország elleni támadást + kb.150.000 lengyel menekült;
1940. augusztus30.: második bécsi döntés: Magyarországhoz csatolták Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, 2,4 millió lakossal, amelyből 1 millió román volt. Dél-Erdélyben 400000 magyar maradt;
Teleki mindent megtett annak érdekében, hogy az erdélyi bevonulás megbékélést hozzon;
1940. november 30.: Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez; két nap múlva csatlakozott Románia és Szlovákia, majd 41 márciusában Bulgária, és Jugoszlávia széthullása után Horvátország is.
ezzel Magyarország feladja fegyveres semlegességét + szerződésszerűen csatlakozik a tengelyhatalmakhoz;

ha Magyarország átenged olyan csapatokat, aki Antant szövetségesei ellen vonulnak, akkor a diplomáciai kapcsolatok megszakadnak;

ha fegyveresen is részt vesz: hadüzenet;
Magyarország Jugoszlávián keresztül próbál kapcsolatot tartani a nyugati ( Angliával, USA) hatalmakkal
1940. december 12.: Jugoszláv - magyar örökbarátsági egyezmény

1943-ig:

1941. április 7 – 1942 március: Bárdossy László miniszterelnök;
1941. április 11.: Magyarország belép a háborúba Jugoszlávia ellen (Anglia megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat );
1941. június 22.: Németország. támadása a SZU ellen, Magyarország nem akar kimaradni a gyors diadalból, másrészt románok és szlovákok már bekapcsolódtak;
1941. június 26.: Kassa, Munkács bombázása - szovjetek;
1941. június 27.: Magyarország hadüzenete;
1941. július 1: tényleges hadműveletek;
államhatalom háborús intézkedései:

– német igényeknek megfelelő árukivitel;
– katonai bíráskodás hatáskörének kiterjesztése;
– legális ellenzéki szervezetek ellen fellépnek;
– munkaszolgálat bevezetése (baloldaliak és zsidók ellen );
– 1941. augusztus 8.: harmadik zsidótörvény (tilos a házasság, nemi kapcsolat is fajgyalázás);

1941 ősz; hitleri villámháború kudarca, ezért Magyarország is óvatosabb politikát folytat;
Anglia ultimátumban követeli a magyar csapatok kivonását, de ezt a magyarok visszautasítja (Romániával és Finnországgal egyidőben);
1941 december: hadiállapot Magyarország és Anglia között;
1941. december 7.: Nagy-Britannia hadat üzen Magyarországnak;
1941. december 12.: Magyarország hadat üzen az USA-nak
1941 végén Bethlen csoportja megelégeli, hogy Bárdossy egyre több engedményt tesz a németeknek;
1942 január: Budapestre látogatott Ribbentrop német külügyminiszter, Wilhelm Keitel tábornagy - kötelezettséget vállaltattak Bárdossy miniszterelnökkel, hogy a magyar kormány egy hadsereget küld a keleti frontra
1942 február közepe: megalakul a Történelmi Emlékbizottság , tüntetések a Petőfi-szobornál - letartoztatások: 400 baloldali és kommunistagyanús egyént kiküldenek a frontra;
1942. március 9.: Kállay Miklós miniszterelnök

– kiküldi a frontra a 2 magyar hadsereget;
– fellép az ellenzék ellen;

külpolitikában új kötelezettségeket nem vállal, régieket teljesíti;
március 15.: háborúellenes tüntetés Kossuth és Táncsics sírjánál;
lényegi változás nincs a magyar bel- és külpolitikában a szövetségesek É-Afrikai partraszállása, a sztálingrádi fordulat és a magyar hadsereg voronyezsi vereségéig;
Horthy leváltja Werth Henrik vezérkari főnököt ( magyar hadsereg nagyobb számú bevetését akarja ), és kinevezi Szombathelyi Ferencet ( cél: magyar hadsereg visszahozása a SZU-ból )
1942 július: Kállay Miklós miniszterelnök katonákat küldött: főleg tartalékosok, - 2. hadsereg - 200000 katona, 50000 munkaszolgálatost a Don-kanyarba
1942. szeptember 4.: szovjet légitámadás Budapest ellen;
1942. december 31 megalakul a Kiugrási Iroda nevű titkos szervezet, amely tárgyalásokat kezd az angolszász hatalmakkal;
hintapolitika: titkos tárgyalások az angolokkal, de a szövetségeseknek vállalt kötelezettségek teljesítése.
1943. január 12.: Jány Gusztáv parancsnoksága alatt álló hadtest Voronyezsnél megsemmisítő vereséget szenvedett: 41000 katona elesett, 28000 fogságba került;
Voronyezs: a magyar hadseregnek a sztálingrádi hadtest északi felét kellett volna fedeznie ( kevés üzemanyag és élelem);

Magyarország német megszállása:

1943 április: Hitler követelte Kállay lemondását, és úgy döntött, hogy megszállja Magyarországot;
1943 szeptember: előzetes fegyverszüneti (olasz kapituláció után) tárgyalások (akkor lép életbe, ha az angol csapatok elérik a magyar határt);
hiba: SZU felé nincs nyitás, ellenük védekezésre rendezkedünk be;
1944 március19.: német megszállás (margaréta terv):

– német nyomásra: Sztójay Döme ( volt berlini követ )

– német csapatok + Gestapo (ellenzéki politikusok bebörtönzése miatt, állandósulnak az angol bombázások)

– ország német irányítás alá kerül: – közös: Veesenmayer, – rendőr: Winckelmann SS tábornok – katonai: Wermacht tábornok (közlekedéshálózat, repülőtér, m. csapatmozgás)
– német felsőbb szervek számszerűen nem jelentősek, de megszálló csapatok + magyar államapparátus stabil rendszert teremt 1944-1945:

– Sztójay kinevezése után (1944. március 22.) Magyarország kiszolgálja a németeket:
– első magyar hadsereg a frontra;
– ellenzéki pártokat betiltják, szakszervezeteket kormánybiztosi ellenőrzés alá vonják;
– gazdasági kirablás ( hitelért szállítunk );

zsidóság deportálása + nem lehetnek szellemi pályán + műhelyeket és üzemeket elveszik ( 1944 jún. Horthy leállítja a deportálást )
Horthy Miklós augusztus 29-én leváltja Szójayt, és Lakatos Géza tábornokot nevezte ki miniszterelnökké, azzal a szándékkal, hogy neki kell az ország háborúból való kiugrását megvalósítani
szeptember 5.: Dél-Erdély elfoglalására vezényelték a II. magyar hadsereget - néhány nap alatt összeomlott;
Horty belátta: csak Szovjetuniótól lehet fegyverszünetet kérni - Faragho Gábor tábornok vezette küldöttség;
1944. október1.: titkos fegyverszüneti tárgyalások Moszkvában (de a feltétel nélküli fegyverszünetet csak 1944 október 11-én, Szeged elfoglalásakor fogadják el);
Magyarországnak vissza kell vonulnia az 1937-es határai mögé, s azonnal hadat kell üzennie Németországnak;

– 1944. október15 Horthy rádióbeszéde (nem egyértelmű):
– németbarát tisztikar nem hajtja végre + németek elfoglalják Budapestet;
– Dálnoki Miklós Béla 20.000 katonájával átáll;
– 1944. október 16 német nyomásra Szálasi Ferenc (nemzetvezető) a miniszterelnök:
– Horthy lemond
– államapparátus megmaradt + hadsereg és gazdaság is a németeknek dolgozik
– Szálasi intézkedési:
– 14–60 éves korig katonai mozgósítás;
– Németországba akar szállítani minden élelmiszert és nyersanyagot;
– megfélemlítés;

1944 november: Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottság (Bajcsy-Zsilinszky Endre);
cél: ellenállás megszervezése;
nyilasok elfogják a vezetőket: Bajcsy, Kiss János, Nagy Jenő, Tartsay Vilmos - kivégzések
december 24.: Sopronkőhidán Bajcsy-Zsilinszky Endrét kivégezték.